Elkészült a 2011-es Ádventi koszorú is. Ezt is a Timimmel raktuk össze. Közös életünk második ádventi koszorúja. Az elsőről is blogoltam itt. KATT

Az elsőről átkerült a szarvas, de ennél a zöld, a szürke és a piros színek dominálnak. Elég nehéz volt beszerezni a koszorú alapot, de végül is találtunk egyet, ami mindkettőnknek tetszik. A díszítést az Aldiban szereztük, egy csomag potpurrit és azt tettük rá ragasztó pisztollyal. A szalagokat a Müllerben szereztük be. Szerintem egész jó lett. Holnap meg is gyújtjuk az első gyertyát.

Ifjú emberek számára e kép egy csodás segget ábrázol. Az elmélyültebb megfigyelők azt is észlelik, hogy ez a gyönyörű segg éppen áthalad az úton. A tök precízek még azt is észreveszik, hogy tangája van.

Érettebb urak szerint a képen egy tiszteletre méltó ám igen szép fenekű úrhölgy megy át az úton.

A perverzek egy meztelen nőt képzelnek maguk elé.

A bölcsebb urak értékelik a fotós döntését, hogy egy ilyen gyönyörűséget és kellemet megörökített és megosztott az egész emberiséggel.

A képről a nők fele azt gondolja, hogy egy átlagos nőt ábrázol, aki jobban tette volna, ha inkább otthon marad ilyen öltözékben.

A nők másik fele azon töpreng: vajon hol vehette ezt a blúzt.

A bölcsebb nők lelki szemei előtt megjelenik, milyen nyomorúságos képet nyújt majd ez a nő ötvenévesen.

A gyerekek, az érdeklődő természetű emberek és a szerzetesek valószínűleg azt is észlelik, hogy a taxit egy kutya vezeti.
- én se vettem észre a kutyát. :)

Péntek este volt a Chicago premierje a WSSZ-ben, amiben a lakótársam is bohóckodik. Mivel eljöttek az ismerősei, akiknek van egy 7 hetes Stafforshire kiskutyájuk megkért, hogy vigyázzunk egy picit a blökire, amig ők színházaznak, majd kajálnak. A lényeg,hogy lett egy kölkünk a Timivel este 7től kb éjfélig.

Ő volt az, nevezetesen Jack Sparrow Daniels (érdekes név):

Jack irtó energikus kis dög, folyton rágnia kell valamit, és szinte lehetetlen volt lefényképezni, mert nem hogy pózolni, gyakorlatilag leállni nem akart egy másodpercre sem. Nagyon durva energiabomba a kiskölök. A gazdija rászoktatta, arra, hogy egy pelusra pisiljen, és ha sikerült neki, akkor jutalom falatokat kapott, de mondanom sem kell 10/8 nem sikerült neki...

Jack tipikus "ne hari" nézése...

Ilyen szemekkel nézett ránk, hát persze, hogy esélyünk nem volt ellene.Még akkor sem mikor úgy harapdálta a fülünket, ahogy a Busa szokta mikor teljesen gatya... Ami a keze, mancsa, szája ügyébe került mindent megrágott, megkostolt, fáradhatatlanul. A kedvence a Tisza cipőm és a Timi csizmája volt..

Lábbeli a kedvenc rágcsája, mindegy hogy kié...

Persze ezt a tempót nem lehet a végtelenségig bírni, tehát Jack is kidőlt nagyjából pont akkor, mikor már amúgy is kivágtuk volna a csukott ablakon, mert azért fárasztó egy ilyen energiavámpirra figyelni, hogy ne egye meg a berendezést, és főleg ne harapdálja a 220as kábeleket. Az nem egésszéges, mert megbasz :) Egyenes következménye volt, hogy előbb utóbb el fog ájulni a Jack, és ezt a kanapé alatt, a sporttáskámban sikerült neki elkövetnie.

Íme, ahogy Jack az utazótáskámban szunyókál ájultan

Persze ennek nem lehetett ellenállni, így elkezdtük eszeveszetten fényképezni a dolgot, elég vicces helyzetben lehetett csak úgy lefényképezni, minden látszódjon de mégse ébredjen fel ez a vámparkutya...

A Timi is szenvedett a képért

Itt hívott fel minket a Zsótti, a kutya naná, hogy felébredt a telefon csörgésre, és csak nem akart visszaaludni, pedig fulldurva kómás feje volt, ezért ott kellett vele maradni a kanapén amíg el nem aludt. Folyamatosan bújt és tolta a fejét, meg az orrát. Vicces volt. Mikor elaludt, akkor is lefényképeztük, mert irtó vicces volt a póz.

Irtó vicces póz

Mikor megjött a Zsótti, akkor persze ő került a középpontba, mivel ő volt az idegen akinek új szaga van, más a hangja és így tovább, ezért ismét felélénkült kalóz Jack és így ismét vigyázni kellett rá. Mivel ez már 10 óra környékén volt, ezért bevittük a szobába, és ott a hatalmas párnák és takarók világában igazán elemében volt a kutya megint.

Zsolti az új szag

Mivel Jack a sok információtól és az egész napos rohanglástól kikészült ezért itt már hamarabb elaludt. Hoztunk neki törölközőt, a bepisilések miatt, és mondhatni elájult. Hála istennek.  De hamarosan megjöttek a szülei is, és jelenleg Jack már javában tart hazafele az autópályán. Jó élmény volt, azt hiszem jól vizsgáztunk kutyaszittelésből a Timivel és a Zsóttival.

Jó éjt Jack!

Vállaljuk legközelebbre is.

Volt egy album, ami ma 14 éve jelent meg, alapjaiban változtatta meg Magyarországon a zenei kultúrát. Dj Budai Techno House Classic of 93-96 című albuma a mai 25-30+ emberek zenei világát olyan mértékben befolyásolta, hogy ezt minimum egy állami kitüntetéssel kellene honorálni.

Emlékszem, hogy én 97-ben jutottam hozzá, másodikos gimnazista voltam, és az egyik felsőbb évestől kaptam egy rakás kazettát (kazit) * köszi Bara *, amik között ez is ott volt. Első hallásra szerelmet fogadtunk egymásnak, és rongyosra hallgattam. A hallgatás intenzitásától és hangerejének köszönhetően nyilvánvalóan a szüleim és a szomszédok is tisztában voltak azzal, hogy "Budai az Isten", sőt szerintem anyámnak néha volt, hogy már kifejezetten tetszett is az album. Persze ezt sosem vallaná be. Nem is várom tőle, de sokat köszönhetek apámnak is, hogy a házunk téglából volt, és ez megmentette sokszor attól, hogy szétessen a hangerőtől. Most már kicsit megérve (nagyon kicsit) visszagondolni és újra hallgatva az albumot, rájöttem, hogy gyakorlatilag ennek köszönhetem, hogy az elektronikus zenét választottam kedvencként, és nem a hínárhajú rockot. Bár megvallva az őszintét, mikor mulatni jártunk kölökgólya koromban, akkor a kőkemény metált hallgató haverjaim is bemozdultak erre az albumra. Alapmű, óriási klasszikus zenékkel. Már a kezdés egy akusztikus orgazmus, főleg 16 évesen. Egy életre meghatározta az életem, és nem csak nekem, szinte minden elektronikus zene rajongó, aki már képben volt 96 környékén ezt tartja az etalonnak, az elhajlása alappillérének. Íme egy csodálatos kritika a Deep Zone oldaláról, személyes megjegyzéseimmel és linkekkel. Vigyázat függőséget okoz!!!!!

Ezzel kezdődik:

Az elején hipnotikusan úszik be Quench Dreams-sze, ami már megigézi az embert. Emmanuel Top Acid phase-ze folytatja a dallamáradatot, majd Awex - Our future-ével tényleg acid-be csúszunk. Szintén az acid játsza a főszerepet Dj Misjah korai klasszikusában az Access-ben.* személyes kedvencem, ULTRA BETEG ŐSTECHNO, a 2:56-nál hallható sikolyt rengetegszer ellőttem egy-egy buliban* A techno ösvényen maradva érkezik Dave Clarke fémes Wisdom to the wise-za (a híres/hírhedt Red korongról), majd egy óriási váltással Sven Vath L'Esperanza-jának Paul Van Dyk és Cosmic Baby féle zongorás trance remixe érkezik. Kicsit visszavesz Imi a dallamokból, deep-be fordulunk Steve Mason Looks like another fine day-jével. Terry Lee Brown Jr is mélyen tart bennünket korai tech-deep gyöngyszemével. Shandrew acid-be hajló I want you-jánál újra begyűjtjuk a rakétákat *óriási energiákat ad a mixnek ez a zene, igazi seggrázós elektro, lérződik Budain a funky múlt *, húzósabb blokk érkezik. DJ Franco Traxx bizarres-ja enged egy kis pihenőt, majd Ethics La luna-ja pumpáló basszusával hív szeletelésre bennünket * a másik személyes kedvencem *. „Az agy a fegyver” - hirdeti az osztrák Mark N.R.G. száma, amihez kellőképp karakteres dallam társul. Mikor már hiányolnánk a konstansan visszatérő acid elemeket beköszön Mory Kanté autentikus afrikai esőtáncának a Yeke Yeke-nek Hardfloor féle tánctérrobbantó átirata * ez az elején nem tetszett, aztán, ahogy idősebb lettem egyre jobban beütött*. Az Underground Baseheads Bit of love-janak subja rendesen próbára teszi a hangfalainkat. Az érkező Green Velvet Flash olyan szépen társul a Bit of love-hoz, hogy jómagam a tribal zörgés alatt megbújó funky riff-et a Zöld Selyemfiúnak tudtam be, noha Baseheads-ék munkájából lóg át a Flash-be. A rejtély megfejtése után Armand Van Helden kínál meg bennünket egy kis minőségi house-zal, amit Jimmy Sommerville Heartbeat-jéhez készített.  * innetől akkorát repülsz a pofontól amit Budai ad, hogy alig várod a végét, hogy újra felszállhass a repülőre *A végére azért kellőképp elszállós hangulatba kerülünk, amit Jam & Spoon felejthetetlen Stella-ja garantál, *  figyelj a zongorára, óriási *majd a Faithless-es Rollo és társainak korai remekével a Hold that sucker down-nal zárunk. * az utolsó számtól rendesen libabőrös lettem mikor először hallottam* ezt be is linkelem, mert fergeteges...

Egyben, egészében hallgatva az albumot egész egyszerűen letéped az arcod,annyira utaztat, amiről nem hogy nem akarsz visszajönni, hanem azt kérdezgeted magadtól, hogy miért nem ott laksz.

Belépsz a templomba. Kellő alázattal, vágyakozással telve. És tudod, hogy érkezik a megváltás.

Tisztában vagy vele, hogy kapcsolatotok nem itt és most kezdődött, hanem évek, sőt évtizedek óta tart.  A benned rejlő hit és imádat már átjárta egész testedet. Vágysz a fényre, a zenére, a veled egy gondolkodásúak társaságára, az igehirdetőre és az ő gondolataira. Külső szemlélőként furcsa ez a hódolat, és ez a közeg. Számukra talán maga a pokol, a fertő, de téged ez a legkevésbé sem érdekel. Te csak érezni akarod az erőt mely téged éltet és erőt ad a mindennapokban. Néha annyira magával ragad a hiánya, hogy autóban, otthon is ezt hallgatod.Sőt próbálsz megfertőzni, áttéríteni olyanokat akik más kultúrájúak. Ez után kutatsz az interneten, a videó megosztós portálokon és amikor megtalálod újra elfog az érzés. Az érzés, hogy a tiéd, és senki másé. Persze ez csak álom, ezt te is tudod, hiszen többn éreznek ugyanúgy ahogyan te. És ez jó. Az emberek felöltöznek a jeles alkalomra, felkészülnek, hogy más állapotba kerüljenek. Néha túlzásokba esnek, de az dobja rájuk az első követ, aki nem járt hasonló cipőben, mikor tudattalan és mohó volt. Ne ítéljünk el senkit és semmit, erre is megtanít téged. Imádkozz, hogy minél többször átéld ezt a csodát 

És mi az amiről konkrétan beszélek?

Hát ez:

Erős vár a mi Istenünk!  

Nem tudom, hogy így történt-e a dolog, de van benne ráció. Ha kíváncsi vagy arra, hogy tanulta meg a mélytorkot az ősanya, akkor nézd a videót.

Kellemes, hasonló élményekben gazdag hétvégét mindenkinek

Mindenek előtt zenével kell kezdenem a történetet, mielőtt ellövöm a hol volt, hol nem volt poént. A történethez elöljáróban annyit, hogy életem során egy csomó dolgot összekötöttem a zenével, és ha meghallom akkor eszembe jutnak az élmények amik akkor történtek velem. Jelen esetben olvasás közben hallgassátok ezt, mivel ez a MI zenénk:

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az agytumoros meg az autista. A történet egy viszonylag hűvös májusi hatodikai napon kezdődik, azért emlékezetes mert a 30. születésnapom ez a nap, mellesleg péntek. Szombathely főterén ülök egy nagyobb társasággal, az előző esti szülinapi bulim folytatásaként, Anima Sound System koncert volt aznap és a Mediawave zárása. Beszélgetünk, sokan, sokféléről. Hűvös volt, sötétedett, eső nem volt. És akkor leült mellém egy lány. Barna hosszú haja volt, barna szeme, és mosolyra álló szája. Pont az esetem. És ott akkor, a hatalmas tömeg és hangzavar kellős közepén elkezdte kifesteni a körmét. Pirosra. Ott a tömegben. Én néztem és megkérdeztem tőle, hogy kifesthetem-e az egyik körmét. Ő mondta, hogy nem. Én ott, 30 évesen, a születésnapomon teljesen kibuktam ettől. Hogy lehet az, hogy egy csitri aki ráadásul pont az esetem, a saját születésnapomon nem engedi, hogy megtegyem azt amire vágyom. Ott abban a pillanatban szerettem bele. A lányba, aki úgy néz ki ahogy a nagykönyvben le van írva a nő. Az én nagy könyvemben.

Persze kérdezhetitek, hogy miért csak most írom meg ezt a történetet.Azzal a lánnyal, aki akkor ott leült mellém, ma vagyok együtt sülve főve egy éve. A barátaink csak puzzle párnak hívnak bennünket, és mindig azt mondják, olyanok vagyunk mint az a bizonyos zsák meg a foltja. Persze mi vagyunk olyan perverzek, hogy elmorfondírozunk azon, hogy ki a zsák és ki a folt, de ez egy másik szála a történetnek.

Aki figyelt az könnyen rájöhetett, hogy  van egy homályos rész az időben, hiszen ma november hetedike van, és májusi a történet kezdés. Nos igen. Nem volt egyszerű a játszma, az udvarlás kőkemény, vért izzadós, és szenvedős volt. A végén majdnem feladtam, de akkor már a kisasszony is akarta. Nagyon. Így egy vasárnap hajnalon, a "hagyományos" gyere fel egy teára szombat este végén, a Gru című mozizós Passenger este után, végre egyértelmű jelét adta annak, hogy megcsókolhatom. Ugyanis try kiss (próbál megcsókolni) feliratot viselt fülbevaló formájában a drága. Persze én ezt nem vettem észre. Tudom. Mi férfiak soha nem olvasunk a jelekből. De higgyétek el, ha ti is azon a procedúrán átverekedtétek volna magatokat, amin én, ti sem tudtatok volna olvasni. Nem hogy jeleket, de út menti hirdetőtáblás hirdetést sem. 

És hogy miért autista és agytumoros és melyikünk kicsoda? Na azt majd legközelebb. Egy év múlva, a második évfordulóján annak, hogy enyém, az aki pont úgy néz ki, mint a nő a nagykönyvből. 

Jah, így festünk manapság :)

A másvilágra távozó ismerőseinket ünneplő hétvégét Bécsben töltöttem a Timimmel. Elhatároztam, hogy blogolok róla úgy egészében, de aztán inkább sok blogot írok róla, és inkább szösszenetekben közlöm a labanc élet gyönyörűségeit. Ez lesz az első blog bejegyzés Bécs témában ilyen mélységben.

A Timi lakásához nem messze található az Europa nevű hely. Mondhatni, hogy törzsvendégnek számítunk ott a főnökasszonnyal, mert már az első bécsi együttlétünkkor befektettünk ott egy Rotwein gespritztre, és ár-érték arányát tekintve elég jó befektetésnek bizonyult. A hely hangulata egyébként fergeteges. Nemzetközi közönség, de mégis echte osztrák, mivel rengeteg a helyi is.  

*/Az osztrák életszínvonalnak és felvásárlóerőnek köszönhetően mindig minden tele van, itt is előre kell foglalni az ülőhelyet ha társasággal menne az ember, de mivel én a Timimmel tandemben járkálunk ezért mindig találtunk ülő helyet. Nem nagyon pattognak akkor sem, ha olyan helyre ülsz le 18:30-kor, ami 20:00-tól foglalt, csak felhívják a figyelmedet, hogy ha tovább maradsz mint gondolod - és mindig tovább maradsz- akkor keress másik helyet 20:00 körül, de nem erőszakosan teszik/ * 

A pincér egy I love my penis matricás brifkóból adja a visszajárót, leül az asztalra, vagy melléd a székre mikor felveszed a rendelést, lazán farzsebből adja oda a getränkekartet és nem néz rád hülyén ha csak makogás szinten darálod az ő anyanyelvét. Szóval igazán fiatalos és dizájnos a hely. Hétfőn este például a hátsó teremben egy laza pókerparty ment, gyaníthatóan helyi 40esek nyomták a full tiltet, mellettük a boxban japánok játszottak valami logikai játékot, aminek a lényegét nem értettem, csak azt, hogy egymás ujjairól kell levenni valami színes gumis madzagot /aki tudja mi ez, az írja meg/. Velünk szemben egy laza szülinapi buli volt, énekléssel, meg nagyon durva orrkarikás, teletetovált motorosnak kinéző vendéggel. Nem ő volt az ünnepelt, de így is érdekes volt. A falakon plakátok buliajánlókkal, a plafonon egy olyan dizájncsillár amitől rosszul voltam. Az egészben gyönyörű az, hogy 3 terem van. Egy nem dohányzós, zabálós-ivós beszélgetős , egy dohányzós, zabálós-ivós, meg a hátsó terem ahol szerintem a bulik vannak.Szóval mindenki igénye ki van elégítve és nem esik nehezükre. A Másnaposokból a szakállas, szemüveges idióta bécsi alteregója, egy az egyben ott ült előttünk, mikor először voltunk. Lazán, cigizve, fején óriási fülessel, az arcán a szőrzettel, napszemüvegben... Király :)

Mindenkinek ajánlom aki vágyik egy igazi nagyvárosi jelenidejű bécsi főiskolás jellegű kocsmára. Mivel a Mariahilfertől viszonylag kiesik, /2 perc gyalog...gyáva turistáknak nem kedvez/  az nézzen be, üljön le, és 2 perc alatt úgy érzi, hogy "hazaért".

katt ide ha többet akarsz tudni, vagy foglalnál helyet

Tschüß Papa! :o)

Jön haza a Timi. Lassan egy éve tandemezem az életemet egy gyönyörű barna, ízig vérig nővel. Imádok Vele lenni, szó se róla. Sajnos mostanában kevesebb időt töltünk együtt mint szeretnénk, mivel Ő Bécsben tanul, én Szombathelyen dolgozom. Emiatt a szürke hétköznapokat külön töltjük és online szoktunk csak randizni. Nem mondanám magunkat hétvégi pároknak, mert elég sokat teszünk azért, hogy egymástól több száz km-re is de közös dolgokat csináljunk. Az egyik ilyen az online  filmnézős randi, ami abból áll, hogy a  hétközben kiszemelt filmeket leszedem kiveszem a tékából (!) és együtt nézzük meg. Visszaszámolunk chaten vagy skypeon, és ugyanakkor kezdjük és ugyanakkor fejezzük is be, majd megbeszéljük. Imádom ezeket.

Mindig nagyon várom, hogy hazaérkezzen és újra ölelhessem és el se engedjük egymást.

Persze ennek a nagy boldogságnak ára van. A hétközi agglegény élet nyomait el kell tüntetnem...

Ez a 2011.11.03 19:23-as állapot a konyhában. :)

Szóval remélem átérzitek kettős érzelmi állapotomat. Jön haza a szerelem, de ez véráldozatokat kíván tőlem :)

Senki nem mondta, hogy az élet egyszerű...

Íme, ezen dolgoztunk a Timimmel szombat este. Közreműködött az Atom és a Zsótti. Sok fénykép született a készülődésről, gondolom ezt majd Atom blogolja is, az ő blogjában, de én felrakom a végeredményt, mert hát mégis csak a mi tökünk ez a Timivel :)

Élvezzétek és kreativkodjatok ti is, megéri. Jó kis program. 

Íme az első közös töklámpásunk, imádtam Veled csinálni <3

Jah, ismerkedek a Picassa fotósprogrammal, és mindenféle hülye effektet kipróbálok. Ez az első alkotásom...

Boldog Halloweent tökfilkók :)

Itt pedig néhány verzió, baromkodósra sikerült a szombat, ahogy szokott :)

thx Zsótti a képekért, és a tökömbe az iPhone-oddal