szamárSágok

Bonyi fotózott egy csomót Pordenoneban. Így ezekből a képekből is született egy bejegyzés. A képek fergetegesek lettek, látszik, hogy kinek volt érzéke, na meg profi gépe fotózgatni. Ezek a képek igazán visszaadják milyen a szieszta hangulata egy olasz városban.

Előző bejegyzések:

első, második, harmadik, negyedik.

képek:

Séta a belvárosban

igazi olasz szieszta hangulat van

éppen kiszállnak az olasz remekműből

hangulatos kis utcákban lehet sétálni

a rendőrség is támogatja a hazai ipart egy Alfával

igazi szieszta hangulatban a bicaj is

Éledezik a város

vége a sziesztának, újra él a város, háttérben a gyönyörű Alpok

Ilyen egy laza szieszta egy észak-olasz városban. Szép hely, ajánlom mindenkinek. A Bonyi meg ügyes fotós, az már biztos. Bizony.

2012. szeptember 16. szombat.

Ott hagytam abba, hogy nem tudtuk eldönteni, hogy mi is legyen a mai nappal. Olyan jó időnk volt ugyanis Velencében, hogy teljesen belezsongtunk az ötletbe, hogy menjünk tengerpartra. Az Ede viszont befűtött minket, hogy menjünk fel az alig 35 percre található Alpokba. Nos ha egy olyan vagy ahol 35 percre az Alpok van, alig 1 órányira viszont a tenger, akkor ott többet dilemmázol, mint a nagy átlag.

Mi is dilemmáztunk. Reggel felkeltünk, 3 nap alatt beilleszkedett olaszként megreggeliztünk egy kávézóban, elfogyasztottuk a cappuccinonkat lévén, hogy még nem volt 11 óra és így ihattunk cappuccinot.

cappuccino és sütőtökös csokis fánk

Elmentünk bevásárolni, és ott a boltban eldöntöttük, hogy mi is legyen. Feldobtunk egy 1 eurost és mivel az jött ki amin a fej volt, így mentünk az Alpokba. Nem bántuk meg.

ez is volt a boltban, mirelit tunyacsáp

Gyorsan bevásároltunk grillezni való dolgokat, innivalókat és belőttük a gps-t és útra keltünk. Vagyis útra keltünk volna, ha a gps-nek lett volna fogalma róla, hogy merre is kell menjünk, gyors átprogramozás után végül is nagyot nem hibázhattunk ha egyenest a nagy hegyek fele indulunk el. Ebben mindannyian egyetértettünk. Így is lett. Elindultunk és csakhamar a gps is magára talált, így már az ő támogatásával is utaztunk. Az út szép volt, az idő is, és 30 perc autózás után fel is értünk az emelkedőkhöz, ahol több éles kanyar után leparkoltunk egy lélegzetelállítóan szép tónál, Barcisban.

Barcis egy kis hegyi olasz városka, ami mellett egy tavat alakítottak ki egy gát segítségével. Nagyon szép. Érdemes megnézni. Sokat sétáltunk a környéken, a lányok meg az Ede beültek egy kávéra egy helyi egységben, a Bonyi meg én meg körbefényképeztük a környéket.

nem photoshop, tényleg ilyen színű a tó

Tó és környéke, gáz a hely... 

tó stéggel és ritkás erdővel

Barcis

szokásosan széles olasz utca

Ezek után útra keltünk, hogy felkeressük a grillező helyet. Ennek elérésére egy olyan hídon kellett áthajtani ami 210 cm széles volt. Az autónk hivatalos adatok szerint 169,5 cm széles, szóval nem volt gond. Francot nem, paráztam mint a szemét. De csak átjutottunk rajta.

"a híd"

Majd megérkeztünk a grillező helyünkre. A fiúk tüzet csiholtak, a lányok hintáztak szóval igazságos volt a munkamegosztás, a lányok szerint legalább is biztosan. Bő fél órás szenvedés után a mobilgrill parazsa izzott, a húsok sültek. Kipróbáltuk a Timivel a hegyi patak vizét, mert nekem naná, hogy át kellett mennem a patak túloldalára. Mondjuk a Timit sem kellett noszogatni. A víz nagyon hideg volt, egy- másfél perccnél nem is nagyon tudtam tovább mezitlábasozóst játszani benne, mert majd lefagyott a lábam. Közben a kaja is elkészült, nagyon finom lett, megittuk az üveg proseccot amit hoztunk, örültünk magunknak, majd hazaindulás előtt lőttünk egy rakás csoportképet időzítővel. Ede le sem tagadhatná, hogy szuperhős fanatikus, úgy állt be mint Amerika kapitány. :)

kaja

rosszul időzített kép

jól időzített kép

Majd hazaindultunk.

Útközben sokszor kellett dudálni, mivel így jeleztük egy-egy élesebb kanyarnál, hogy jövünk, majd egy jó kis alagút után kiértünk a gátra is, ami duzzasztja a tavat. Ezt is körbefényképezgettük és kiéltük tériszonyos hajlamainkat, majd újabb csoportképek után visszamentünk Pordenoneba.

ott a cipőm, viszonyításnak 

ez is szép

szokásos csoportkép, jól időzítve

Balról jobbra, Bonyi, Judit, Én, Timi, Ede

Este kajáltunk egy szuper étteremben, ittunk egy üveg fergeteges olasz vörösbort és édességet is ettünk, majd jó olaszhoz méltóan az Ede bekávézott fél 12kor, mi nem. Beültünk a főtéren lévő egyik bárba egy búcsú Aperolspriztre, hiszen másnap indultunk haza. Beszélgetés, hazaséta, fogmosás, alvás.

2012. szeptember 16. vasárnap

Reggel még ettünk egy szuper reggelit, ittunk egy jó búcsú kávét és végig hallgattuk a tűzoltóság felvonulását, élükön a tűzoltózenekarral. Valami esemény lehetett, hiszen Pordenone, Udine, Velence és Trieszt tűzoltósága is felvonult népes rajongótáborukkal meg egy tűzoltóautóval együtt. Érdekes élmény volt. Ezután összepakoltunk, majd búcsút vettünk Edétől pontban 12:00-kor és elindultunk legyűrni a hazafelé tartó 490 km-es útszakaszt.

Az út hazafelé az idefele úttal ellentétben nyugis volt, még nézelődni is tudtunk az autópályán, hogy milyen szép is az olasz majd az osztrák Alpok. Negyed 6-kor itthon is voltunk és véget ért a pordenonei kiruccanás. Élmény volt a javából, remélem, visszatérünk még ide.

Amerikában is nagykorú lenne a hagyomány hetekben számolva az éveket, sőt Monte Carloban megtehetné a feketét a ruletten, mert ugye az 57es utas óta  óta tudjuk, hogy mindig a feketére kell tenni...

fail: A tapasztalat arra készteti az embert, hogy új hibákat kövessen el a régiek helyett.

cg: "A dohányosok rokonai hamarabb örökölnek!" :)

marketing: Körtésben kiskert házikóval, gyümifákkal (cseresznye, meggy, szilva, barack stb... :DDD ), cserjékkel, veteményessel, win-win szemlélettel eladó. :D (hátha multis PR-os, HR-es akar relaxálni a fák hűse alatt, és mondjuk a menedzserbetegségre kimondottan ellenjavallt squash helyett a kapálást/gyomlálást választja... ;) ) Érdeklődni nálam, privátban, elérhetőségek Névjegyem alatt. :) 
(In dö Körtés, you know... meghitts... romantics... fruits - hátha külföldi veszi meg...;))))) :D )

ötlet: instant kávé mézzel? Nem is olyan rossz!

true: A hétfő bűn.

dilemma: Néha látom az életem kivülről....kár, hogy nem tudok előre lapozni, de remélem jó vége lesz :)

fordítva érdekes mondat: Úgy kinyaltam az egész házat, mintha holnap jönne a királynő...

mizu: úgy sunáznám rihannát egy nyugágyba', érte a dedikált naptáram is kidobnám a kukába!

igaz: Már most levontam a mai nap tanulságát: ha csak vizet teszek fel forrni a kotyogós kávéfőzőben, akkor nehezen fogok tudni kávét inni....:)

SEK: a mai nap csúcspontja.! ki kell mennünk rajzolni Szombathely utcáira nevezetességet rajzolni egy művészeti pályázathoz. én James Joyce-t választottam. nekiállok a nagy műnek. és hozzámvágnak 200 forintot. ez egyre gyarapodott, 415 forintra. mellesleg jött egy francia utazócsoport és közölték, hogy ők le akarnak fényképezkedni egy fiatal magyar művésszel. nagyon elégedett vagyok magammal. :DDD

nice: - Gratulálok asszonyom, Önnek gyönyörű kislánya született. - Peddig nekem azt mondták, fiam lesz! - A francba, már megint nem a köldökzsinórt vágtam el.

légy: A légy tipikusan az az állat, aki magának keresi a bajt... :DDDD

vidéki romantika: Rémisztő szarvasbőgést lehet hallani a nyitott ablakon át.... :) /Hajrá fiúk!/

ez ilyen: a gyerekkori kedvenc meséim felnőtt fejjel megnézve félelmetesek, nagyon kemény drogok lehettek akkoriban..

ugye?: Kéne egy kis rum...megkezdődött a teaszezon.:)

zoltán: Azt írja az Index, hogy divat a mellbimbótapasz. Én azért egy kicsit idegenkedek a dologtól... ^.^

2012. szeptember 14. csütörtök este

Itt meg Itt olvashattok az eddigi írásokról, itt meg a mostaniról.

Ott hagytam abba, hogy vártuk haza az Edét meg a Levit akik dolgozni voltak, mi meg közben szunyókáltunk és megszülinapoztuk a Juditot, akinek innen is boldog szülinapot.

Miután megérkeztek és bemutatkoztunk a Levinek elindultunk pizzázni, mert az olasz pizzát meg kell kóstolni. Beültünk egy helyre, ami nem messze volt a lakástól, mondjuk a lakástól semmi nem volt messze, lévén a belváros kellős közepén laktunk. Én Pordenone pizzát ettem, ami sonkás (bocsi prosciutto) és gombás meg sajtos volt. A tésztája finom vékony, jól átsült a prosciutto pedig valami isteni. Degeszre is ettük magunkat és ittunk hozzá Aperolspritzet , meg Proseccot. Elhibáztuk egyébként a Dolce Vita életérzést mivel később mondták a srácok, hogy Olaszországban, ha teljes szervizt kérsz az éttermekben, értsd kérsz desszertet is, akkor a számla kézhezvétele után a hely vendége vagy a helyi pálinkára. Majd legközelebb. Ezek után az olasz mentalitást felvéve belecsaptunk az éjszakába, ami annyit jelent, hogy beültünk egy pubba és éjfélig -1ig Aperolspritzet és Proseccot iszogattunk és kellemesen eldiskuráltunk. Többek között ilyen zenék mellett

Hena hena vio vio vio hena hena hena 

Fél 1-1 óra körül indultunk haza, információkkal felvértezve, ugyanis pénteken Velencébe készültünk. Fogmosás, alvás.

2012. szeptember 15. péntek

Ezt a napot én személy szerint nagyon vártam, nem Velence miatt, ott már jártam, hanem azért mert azt mondták, hogy emeletes vonattal is lehet Velencébe utazni. Reggel felkeltünk, reggelit és kávét vadásztunk ( én sikertelenül) majd a 11:35-ös vonattal elindultunk Velencébe.Sima vonattal, nem emeletessel, akkor éppen nem az jött. A vonatozás nem vészes, megveszed a jegyet, majd az állomáson érvényesíted az automatánál (angolul mindenki beszél így nyelvi akadályok nem voltak) felszállsz, leülsz, kaller jön, érvényesít, és Venice St Lucia állomáson leszállsz. Az út kb másfél óra, minden állomást bemondanak. Nem Venice Mestre állomáson kell leszálni, mert onnan még kb 7-8 km mire átérsz a hídon, ami a tengeren megy a híres Velencei kereskedő városba.

velencei vonat sajnos ez sem emeletes, az ott a sínek között nem hó, 26 fok volt.

Velence hatalmas élmény, már akkor nincs rá jobb szó pofán ver az érzés mikor kiérsz az állomás üvegajtaján, hiszen egyből egy kanális előtt vagy, ahol jobbra balra jönnek-mennek a hajók és túristák ezrei várakoznak, nézelődnek, fényképeznek, vagy csak hédereznek a napon. Egyből magába szippant az érzés, hogy Velencében vagy.

Az első kép amit Velencéből látsz, ha vonattal érkezel

Velencéről pár hasznos info:

• Rengeteg a turista a világ minden tájáról, mindenki fényképez és örül, hogy itt van, ezért a híresebb helyek pl. Rialto bridge, Grande San Marco, Sóhajok hídja mindig óriási tömegben van. Furakodni kell a jó fényképekhez.

• 3 féle díjszabás van az éttermekben: 1 ár a helyieké akiket onnan ismerni fel, hogy a helyi dialektusban darálják az olaszt. 2. ár az olaszoké mert itthon vannak. 3. ár mindenki másé mert turisták, nyilván 1-3 felé haladva egyre drágábbak a dolgok. Ha ki van írva hogy egy ristretto 1,2 € az a helyieké, a tied tuti 4 -4,5 € lesz.

Fekete néni fehér ruhában, fehér párjával, Judit és Bonyi meg turistáskodnak

Bonyi és a velencei rendőrök vagy hasonlók, igazi Urak :)

• WCét elég nehéz találni, főleg angol wcét, mert és ez az egyetlen amit elég nehéz megszokni, az olaszok preferálják a fura wcéjüket, ha angol wc van azon meg nincs ülőke, a nagy dolgodat végezd otthon címszó alatt. A wc egyébként a gyanutlan turistát meglepheti, főleg a nőket. Ilyen :)

Jellegzetes velencei látkép

• A szent Márk téren és amúgy az egész városban rengeteg a galamb, meg a veréb, meg a cinke. Minden kajára, kajamaradékra rárepülnek,igazi vadászok. Mi is etettünk az éthordó tálcánkról verebet, galambot is.

Őt nem etettük meg, pedig színes volt, Velencében még a galamboknak is van stílusuk :)

• Az árak a főbb helyektől távolodva olcsóbbak, de közelítve drágulnak. Például úgy sikerült 6 €-ért 10 db hűtőmágnest vennünk, hogy 2,5-ről indult darabja és lett 1,5 aztán 8 majd 7 és végül 6 €. Ezekre érdemes figyelni útközben és visszamászni ha olcsón akarsz kijönni.

Tipikus Velence a Canale Grandéval

• Az utcasarkon a ház falán ki vannak írva a fontosabb dolgok, pl Grande San Marco, Rialto stb szóval térkép nélkül is el lehet boldogulni.

Rialto bridge

Sóhajok hídja (sztem nem nagy szám)

• Gondolázás 70 ezer jó magyar forint, mi kihagytuk. Lehet, hogy van olcsóbban is, de minket ez annyira nem kötött le, és ne kérd meg a gondolást, hogy énekelje az O sole miót, szerintem tele lehet vele a töke, állítólag utálják is ezt a dalt.

ismét a Canale Grande

Mi közel 6 órát töltöttünk a városban, ittunk lattet, áztattuk a lábunkat a tengerben, ettünk fagyit, ittunk ajándék koktélt, ettünk palacsintát, és paninit, gyümölcsöket, vettünk hűtő mágnest, meg ajándékokat, bevásároltunk az esti főzéshez, csináltunk egy rakás fényképet, sokat röhögtünk és folyamatosan pápidi puppiztunk (link). Ennyi elég volt első körben, mert így is átjön a feeling, meg ez nem annyira leterhelő.

Mi a Dózse palota előtt, előtte van a hivatalos gondola parkoló 

A 19:06-os vonatot nem értük el, pedig az emeletes volt, vagyis elértük, csak nem volt rajta hely, hanem csak a 19:18-ast így azzal érkeztünk Pordenoneba. Egy álommal kevesebb de majd legközelebb utazok emeletes vonattal! A szálláson főztünk egy jó tésztát, megettük és lefeküdtünk aludni, mert késő is volt, meg elég sokat kivett belőlünk a nap, meg a tengerpart látványa. Előtte lebeszéltük, hogy másnap vagy tengerpartozás lesz, vagy felmegyünk grillezni az Alpokba. A döntés nehéz volt. Nem is sikerült meghozni másnap délelőttig, de az egy másik történet, holnapra marad

Városnézés előtti történet itt. Városnézés utáni történet meg itt...

Csütörtök 2012. szeptember 14 Zulu -- délután

Elmentünk várost nézni, persze a többiek izgultak mert értük először vissza kellett menni a szállásra. A szállás  a város kellős közepén volt, a sétáló utcára nyílt, jobb helyen nem is lehettünk volna.

Imádni való a környék

Pordenone  maga nem nagy város, talán Sárvár meg Szombathely között lehet félúton a nagysága. Nem messze tőle van az amerikai légierő támaszpontja szóval sok a rágógumis amerikai nyelvet beszélő arc. Itt van az Electrolux gyár is, ahol mellesleg az Ede meg a Levi dolgoznak formatervezőként. Szóval ez az iparosodott felén van az országnak. A város történelme minket annyira nem kötött le, inkább megnéztük azt ami szembe jött velünk. Egyébként fél órára van az Alpok, 1 órára a tenger. Szóval biztos undorítóan unalmas lehet itt élni...

Ebben az utcában volt a szállásunk a 3. emeleten bal kéz felől a Coin üzlet mellett

Elindultunk hát felfedezni magunknak a várost. Bebarangoltuk a létező összes sétálóutcát, a főteret keresztbe-kasba.

Romantikus csoportkép, háttérben rácsokkal. Jelzés értékű lehetett

Még Olasz katonákba is belefutottunk, akik valami katonai kütyüvel vizsgáltak valamit, nem nagyon tudtuk kideríteni mit, de szerintem a pár hónappal ezelőtti földrengés utóhatásait figyelhették, legalább is a hatalmas parabolaantenna erre engedett következtetni. Aztán persze lehet, hogy ez egy ordas nagy baromság.

Katonák a kütyüvel

Ellátogattunk egy a belvárostól viszonylag kieső parkba is, amihez át kellett kelni a helyi Meduna folyón ahol is láttunk galambokat és kacsákat sütkérezni. Hatalmas halak voltak a vízben.

Sziesztáznak még az állatok is

Ők is sziesztáztak akárcsak az emberek, őszintén szólva sok mindent nem tudtunk magunkkal kezdeni Pordenoneban a szieszta alatt, így a lehető legjobb dolgot tettük amit ember tehet Olaszországban, leültünk egy frankó kis kávéra az egyik kávézóban.

Szieszta, a kutya sem jár az utcákon

Kávézóból egyébként literszámra találni Pordenoneban, kaptunk egy csomó hasznos infót is, hogy miket nem illik egy kávézóban. Többek között:

 • Nem illik 12:00 után cappuccinot rendelni, volt rá példa, hogy a srácok kirendelték és egész egyszerűen nem hozta ki a pincér. Aranyos mi?Olaszok! Ebbe belefutottunk első délután, szemrebbenés nélkül kihozták. Szemrebbenés nélkül buktunk le, hogy turisták vagyunk. Szemrebbenés nélkül gondolhatták rólunk, hogy a hülye turisták. Szemrebbenés nélkül mondom, hogy jogos.

• A croissant-t jobb briosnak hívni, mert szerintük a croisson az francia, az övüké az briós.

• Reggelire érdemes ilyen briosokat, vagy fánkokat rendelni, mert felhúzzák a szemüket ha bármi olyat rendelsz ami sós. Konkrétan én ebbe is beleszaladtam vasárnap reggel, mikor kikértem a kávém mellé a toastot, a pincér kedvesen de határozottan mondta, hogy az aztán NEM. Ilyenek ezek az olaszok nincs mit tenni. Vagy elfogadod, vagy hazamész.

• Mindenki ásványvizet vagy minimum gyümölcslét iszik a reggeli kávéjához, ha leülnek és hosszasan fogyasszák. Ha a pultnál, akkor kevergetés nélkül lehúzzák és egy Ciaot dobva odébb is állnak. Pultnál kávét 3-nál többször megkeverni olyan, mint nálunk 3-nál többet húzni a pömpin pisilés után. Nem illik és kész.

A délutáni reggelink után varázsütésre lett vége a sziesztának 16 óra környékén és mindenki előmászott az utcákra, vásárolni, sétálni, beszélgetni, dolgozni, kéregetni. Igen sajnos ezekből elég sok van ott is. A bevándorlók próbálnak talpon maradni, de a 4 féle carabieneri azért kordában tartja őket. Igen jól olvastad 4 féle rendőrség. A helyi, a megyei, az országos, meg az isten tudja még milyen. Mindenki másért felelős, így rend van és nincs pardon. Olyanokra figyelnek például, hogy igazoltatás után tényleg lelépnek-e a kéregetők. Szóval jelen vannak és tényleg őriznek és védenek. Mindamellett fergeteges egyenruhákban vannak. Az külön látványosság. Pláne Velencében, azok igazi Urak. Élmény.

A sétánk itt aznapra véget is ért mert 5-re igérték, a srácok, hogy hazaérkezzenek, késtek. Mi elaludtunk fiúk (a sziesztát hamar meg lehet szokni), a lányok meg egymás haját fonták be és még a Judit szülinapi ajándékát is átadtuk. Közben 7 körül megjöttek a srácok és összeismerkedtünk a Levivel is személyesen, majd elmentünk pizzázni és proseccot majd Aperolspritzet iszogatni.

De erről majd holnap, bővebben…

2012. szeptember 13. szerda

Ott hagytam abba, hogy ha lesz net Pordenoneban akkor kaptok naponta beszámolót, ha nem lesz akkor meg zanzásítva. Nem volt net, vagyis volt, csak laptop nem. Vagyis az is volt, csak nem volt kedvem elkérni blogoláshoz, okostelefonról meg nem blogoltam soha, és ezután sem fogok, egy darabig biztos. Mivel nincs okostelefonom.

Az indulásunk szerdán jócskán megcsúszott, mivel nem számoltunk azzal, hogy vagy 10 fokot esik a hőmérséklet illetve számoltunk, csak a lányoknak így már nem volt a piperéjük az aktuális divatnak megfelelő, és a kocsi papírjait is le kellett fordítani olaszra, mert hátha elkéri a carabienerik. Mindennel felpakolva, mindent elintézve végül is este 8-kor csak sikerült elindulnunk az idegen autóval a közel 500 kmes útra, úgy, hogy még sosem vezettem autópályán.

Izgalmakban nem volt hiány, főleg úgy, hogy ha 25-30 métert láttam előre akkor sokat mondok, olyan esőbe szaladtunk bele az osztrák autópályán. Mondjuk tettünk egy laza 10 km-es kerülőt mert elsőre úgy tűnt, hogy Bécs fele kell menni, persze tudtuk, hogy nem, de arra indultunk el. Visszafordultunk. A forró út miatt szállt a gőz, a felhők és a víz. Nagyjából 70-90 km-s sebességgel lehetett „szabni”, a 100-as „sebességkorlátozó” tábla az alagutakban felüdülés volt. Ennek köszönhetően hajnali negyed 4-kor be is érkeztünk Pordenoneba.

A város gyönyörű, éjszaka ott is sötét van és a közlekedés nem egyszerű. Szerencsére az éjszaka közepén ott sem túl sűrű a forgalom, így nem okozott gondot például az, hogy a forgalommal szemben akartunk kihajtani az egyik körforgalomból, az állítólagos második kijáraton. Megtaláltuk nagy nehezen a szállásadónkat – innentől Ede – aki már várt minket. Innen is big respekt haver, hogy vállaltad az ilyen késői érkezés ellenére is, hogy pesztrálsz minket. Elkalauzolt minket a szállásra, én pedig mindenféle KRESZ szabályt megszegve behajtottam a sétálóutcába, hogy kényelmesebben pakoljuk ki a csomagokat, majd leparkoltuk a kocsit kb 5 €-ért 12:10-ig.

A szállás szuper,liftes lakás a sétálóutcában. Az albérlet amiben laknak nagyon szuperül van berendezve, két külön fürdő, wc-bidé, konyha, nagy nappali – innentől háló – két hálószoba, folyosó, az egész kicsit minimalista hangulatot áraszt. Nekem és úgy általában mindenkinek nagyon tetszett.

hálónk bevetésen

Átadtuk az ajándékokat, erős pista, turórudi, pirospaprika, Babiczki pincészet 2010-es mátrai Cabernet Franc bora. Örült. Mi meg fáradtak voltunk, úgyhogy az ingyenes parkolási lehetőség felvázolása után lefeküdtünk aludni. Fogmosás, szunya.

2012 szeptember 14. csütörtök

Másnap a főbérlőink, a már megismert Ede és a még nem ismert tesója – innetől Levi – elmentek dolgozni, mi meg felkeltünk, rezzegettük egymást „kora reggeli” PH-ánkkal, majd lefürödtünk és én meg a Timi elkezdtük megkeresni az autóval az ingyenes parkolóhelyet.

Ez külön sztori, Pordenoneban közlekedni nem egyszerű, mondhatnám azt is, hogy bonyolult. Az utak sokszor egyirányúak, kétsávosak, és nem ingyenes parkolósak. A kék felfestés fizetős, a sárga is a fehérek igen, de az meg a belvárosban nincs. Már írtam, hogy délben, egész pontosan 12:30-14:00-ig ingyenesen lehet parkolni, eddig azt hittem azért,hogy pörögjön a gazdaság és az emberek tudjanak ebédelni a belvárosban (ezt nálunk is be kellene vezetni ) de nem. Szieszta van, azaz kiürül a belváros, eddig csak hallottam róla, mert Bibioneban és Jesoloban meg Velencében (ezeket egyébként sem tartom Olaszországnak) ez nem annyira észrevehető. Itt barátaim, itt megszűnik az élet. Kiürülnek az utcák és pont. Szóval itt is gazdaság élénkítő hatása lehet az ingyenes déli parkolásnak, csak az ötlet nem jön be, pont mint nálunk az ötletek, de az más tészta (pasta).

De mi még jócskán a szieszta előtt kezdtük el keresni a parkolót, nyilván nem ott volt, amit magyarázott az Ede, vagyis lehet, hogy ott volt, de mi nem találtuk ott amerre lennie kellett. Mivel minden egyirányú /a szűk utcák miatt / és körforgalmas, nagyjából másfél órát bolyongtunk mire megtaláltuk a helyet, ami konkrétan a ház mögött volt ahol laktunk, de az odajutáshoz meg kellett kerülni az egész várost. Olaszok, nem egyszerű nép az biztos. Mindenesetre meglett, igaz telefonáltunk sokszor és végül is a GPSben is benne volt, de a 2010 júliusi frissítés egy olyan országban ahol tényleg építik az utakat és nem csak dumálnak róla, nem annyira aktuális. A lényeg, hogy meglett és le is tettük az autót, persze nem voltunk biztosak benne, hogy jó helyre, szóval estig ment a para, hogy el ne vontassák a kocsit, de végül is csak ott hagytuk és elmentünk várost nézni.

Pordenone utcakép, ez már a modern rész

De ezt majd holnap…. .

Holnap indulunk, 24 óra múlva vagy úton leszünk vagy a Bonyira fogunk várni a ház előtt mert ő alapvetően pontos. Gondolom ebből rájöhettetek, hogy nem az.

A munkahelyemen kiderült, hogy van egy srác aki volt Pordenoneban és nagyon szereti. Lekesen adta az információkat "szeretett városáról", ezekkel felvértezve remélem nem halunk bele sem az unalomba sem pedig semmibe.

Pordenone, bicajosokkal és bevásárlószatyrokkal

Pár fontos infó:

- csodaszép hangulatos belvárosa van (ezt majd lefényképezzük)

- volt (van) egy étterem Cervo a neve és egy nagy szarvasos embléma van kint a falon, ez állítólag jó (megnézzük)

- a tengerpart közel van, igaz ha dugó van akkor 1 óra is lehet az út (mit nekünk egy óra, innen a legközelebbi tengerpart is minimum 5)

- Velencébe lehet menni vonattal. EMELETESSEL!!!! (ezt nagyon várom)

- irigyelnek minket ( van is miért)

- a belvárosban fizetős a parkoló, de délben másfél óráig nem kell fizetni (ezt itt is bevezethetnék!!!!!)

- mindenki Spritz Aperolt iszik a pubokban (ez Bécsben is így megy, szerintem hamar beilleszkedünk)

- az olasz sör is klassz (test in progress)

- a borok is ( szintén)

- kis mellékutcai tratoriában kell kipróbálni a helyi menüket, 4-5 féle kaja van napi szinten (úgy is van olyan aki már most parázik a kaja miatt)

- rendelve van 4 db Barilla Amatricana szósz, a helyi arcnak (remélem nem felejtjük el...)

- a Meduna nevű (miért nem medúza, vagy medina..mindegy) bevásárló központ olcsó, jó nagy, gondolom ez lehet a helyi Interspar, vagy Tesco...

- a tonhal szinte fél áron van mint itthon, voálá : reklámújság

- érdemes elmenni a hegyekbe, főleg Piancanvalloba (remélem eljutunk ide is)

- a körforgalmakban mint itthon annak van elsőbbsége aki bent van, ha nem így van azt tábla jelzi, de figyelnek a külföldi autósokra. Remélem minden OK lesz :)

Angolul elleszünk, de ezt már írtam tegnap is, vagy úgy járunk mint ebben a videóban...

juszánomábiccs, árivedercsi :)

Újabb túra elé nézünk, most Olaszország a cél.

A rövid története a túrának annyi, hogy a Timinek kint él egy volt osztálytársa a tesójával Pordenoneban, és egy kósza chates beszélgetés alkalmából meghívtak minket magukhoz. Szállás van, csak a benzint kell fizetni, fél óra az Alpok, fél óra a tengerpart. Nekünk ennyi infó pont elég volt ahhoz, hogy belevágjunk 4-en. Költség tekintetében úgy saccolom, hogy fejenként 100 € elég kell legyen mindenre.

Az út Ausztrián vezet keresztül, majd Villachnál bemegyünk a zöldfehérpirosakhoz és Udine és Velence között félúton mondja majd a GPS, hogy megérkeztünk..

A viamichelin szerint erre kell mennünk.

Szerintem is :)

Szokásos dolgok mint utasbiztosítás és pénzváltás szerdára marad, lévén, hogy én és a Bonyi még dolgozok, a Timi Bécsben van, a Judit meg iskolában. Az indulásunk szerdán 18:00 körülire tehető, mert a Judit akkor érkezik haza székes fővárosunkból.

Az árak állítólag ugyanazok mint itthon, szóval nem hiszem, hogy az utazásos kajákon kívül viszünk bármit is, maximum pirospaprikát meg túrórudit a háziaknak, az ott kint nincs. Legalább is a pirosparikát azt kérték, a túrórudit meg mindenhol olvasom, hogy sehol sincs. :)

Van 2 db matracunk, GPS, a többit megoldjuk valahogy. Ha lesz net, meg lehetőség akkor kaptok blogot úgy mint Montenegróról, ha nem, akkor meg összességében kaptok majd egy zanzásítottat.

Majd alakul. Az olasz nyelvvel nem nagyon lesz gondunk, mert azt mi is tudjuk amit Peter Griffin, igaz bajszunk az nem lesz, max a vége felé a borotválkozás hiányától, de az is csak jelképesen...

Árrivedercsi :)

a második X.

analízis: Azok a férfiak akiknek ki van lyukasztva a fülük, alkalmasabbak a házasságra. Ismerik a fájdalmat és vettek már ékszert is....

répa: Állítólag a sárgarépa gyógyítja az impotenciát... csak jó erősen rá kell kötözni! ;)

régi de aktuális: Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert meg kell őriznünk a nagy ország látszatát!

vadregény: Mesés utak Szabadegyháza és Sárosd közt: múltkor Bambi, ma Tekergő és Vuk :)

motiváció: Meló van. Meg gerappaaaa :)

bölcsesség: A nők a korral természetfeletti képességekre tesznek szert. Egy 30 feletti nőnek sosem kell meggyónnod a bűneidet. Úgyis mindig tudja.

mi történhetett: ennyi zsepi a világon nincs.. :D

mázlista: Este hazafelé nyertem egy Túró rudit a most indult akcióban, ma reggel beváltottam és azzal is nyertem:D az élet apró édes örömei:)

dilemma: lehet olyan, hogy valaki hangosan bömbölteti az Angry Birds zenéjét? esetleg 5.1-es rendszerrel házimozin dobálja a tikokat?

kódolt: KOLLÉGÁK! A SAS LESZÁLLT! ISMÉTLEM A SAS LESZÁLLT! :D :D

egyben: viaszatonósönszilevön

butapest: Amilyen arcok vannak hetvegenkent ejszaka a BkV-n ...haaaaat komolyan, szociologiai tanulmany út :D Honnan másznak elő? 23:17 mocsok reszeg tinikkel van tele a varos....attyavilag! Felek :)

hallelúja: Van net :))))

Ezen a héten ezeket nyomtátok, toltátok, pakoltátok, osztottátok, adtátok, éreztétek, érzékeltétek, vágtátok a falamon.

beszabehu: Ári mondja az apjának:apa szólj ha végeztél én is kitörlöm a seggedet jóóó????:-))))))))))))))))))))))))))

K, mint kutya-faktor: Elkezdtem énekelni és Panda aki amúgy kéthetente szokott ugatni megugatott. Ez ám a kritika... :D

baywatch: bikini channel --wtf???

retro: mondjuk az expendables 2 nagyon komoly. nulla sztori, nulla színészi játék. viszont az érzés, hogy fiatalkorom akcióhősei együtt csapatják és én újra tizenévesnek éreztem magam, megfizethetetlen :)

jóslat: Úgy akarok kinézni mint Vin Diesel baazz.. félek ebből max a kopaszság fog megvalósulni:D

tömbház: Asszem mostantól megkezdjük a szomszéd szopatását 2 hete mulatós zene szól , megmutatjuk neki milyen a technóóóóóóóóóóóóó :)

anarchia: Ezúton üzenem Hoffmann Rózsának, hogy gyermekemre semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó iskolaköpenyt adni!

jövőkép: ha nagy leszek, Happy Batman akarok lenni!

öröm és boldogság: Ma hajnalban anya lett Dóra lányomból,jól vannak! Bővebb infó majd tőlük...Tovább bővült a gyönyörű lányok száma a családomban.BÜSZKE VAGYOK RÁJUK,BOLDOGSÁG VAN!!!! :)

esetleg: A nő olyan, mint egy költői hasonlat: Ha szép, akkor az sem baj, ha nincs semmi értelme.