A másvilágra távozó ismerőseinket ünneplő hétvégét Bécsben töltöttem a Timimmel. Elhatároztam, hogy blogolok róla úgy egészében, de aztán inkább sok blogot írok róla, és inkább szösszenetekben közlöm a labanc élet gyönyörűségeit. Ez lesz az első blog bejegyzés Bécs témában ilyen mélységben.
A Timi lakásához nem messze található az Europa nevű hely. Mondhatni, hogy törzsvendégnek számítunk ott a főnökasszonnyal, mert már az első bécsi együttlétünkkor befektettünk ott egy Rotwein gespritztre, és ár-érték arányát tekintve elég jó befektetésnek bizonyult. A hely hangulata egyébként fergeteges. Nemzetközi közönség, de mégis echte osztrák, mivel rengeteg a helyi is.
*/Az osztrák életszínvonalnak és felvásárlóerőnek köszönhetően mindig minden tele van, itt is előre kell foglalni az ülőhelyet ha társasággal menne az ember, de mivel én a Timimmel tandemben járkálunk ezért mindig találtunk ülő helyet. Nem nagyon pattognak akkor sem, ha olyan helyre ülsz le 18:30-kor, ami 20:00-tól foglalt, csak felhívják a figyelmedet, hogy ha tovább maradsz mint gondolod - és mindig tovább maradsz- akkor keress másik helyet 20:00 körül, de nem erőszakosan teszik/ *
A pincér egy I love my penis matricás brifkóból adja a visszajárót, leül az asztalra, vagy melléd a székre mikor felveszed a rendelést, lazán farzsebből adja oda a getränkekartet és nem néz rád hülyén ha csak makogás szinten darálod az ő anyanyelvét. Szóval igazán fiatalos és dizájnos a hely. Hétfőn este például a hátsó teremben egy laza pókerparty ment, gyaníthatóan helyi 40esek nyomták a full tiltet, mellettük a boxban japánok játszottak valami logikai játékot, aminek a lényegét nem értettem, csak azt, hogy egymás ujjairól kell levenni valami színes gumis madzagot /aki tudja mi ez, az írja meg/. Velünk szemben egy laza szülinapi buli volt, énekléssel, meg nagyon durva orrkarikás, teletetovált motorosnak kinéző vendéggel. Nem ő volt az ünnepelt, de így is érdekes volt. A falakon plakátok buliajánlókkal, a plafonon egy olyan dizájncsillár amitől rosszul voltam. Az egészben gyönyörű az, hogy 3 terem van. Egy nem dohányzós, zabálós-ivós beszélgetős , egy dohányzós, zabálós-ivós, meg a hátsó terem ahol szerintem a bulik vannak.Szóval mindenki igénye ki van elégítve és nem esik nehezükre. A Másnaposokból a szakállas, szemüveges idióta bécsi alteregója, egy az egyben ott ült előttünk, mikor először voltunk. Lazán, cigizve, fején óriási fülessel, az arcán a szőrzettel, napszemüvegben... Király :)
Mindenkinek ajánlom aki vágyik egy igazi nagyvárosi jelenidejű bécsi főiskolás jellegű kocsmára. Mivel a Mariahilfertől viszonylag kiesik, /2 perc gyalog...gyáva turistáknak nem kedvez/ az nézzen be, üljön le, és 2 perc alatt úgy érzi, hogy "hazaért".
katt ide ha többet akarsz tudni, vagy foglalnál helyet
Tschüß Papa! :o)
ezeket bőgtétek