Belépsz a templomba. Kellő alázattal, vágyakozással telve. És tudod, hogy érkezik a megváltás.

Tisztában vagy vele, hogy kapcsolatotok nem itt és most kezdődött, hanem évek, sőt évtizedek óta tart.  A benned rejlő hit és imádat már átjárta egész testedet. Vágysz a fényre, a zenére, a veled egy gondolkodásúak társaságára, az igehirdetőre és az ő gondolataira. Külső szemlélőként furcsa ez a hódolat, és ez a közeg. Számukra talán maga a pokol, a fertő, de téged ez a legkevésbé sem érdekel. Te csak érezni akarod az erőt mely téged éltet és erőt ad a mindennapokban. Néha annyira magával ragad a hiánya, hogy autóban, otthon is ezt hallgatod.Sőt próbálsz megfertőzni, áttéríteni olyanokat akik más kultúrájúak. Ez után kutatsz az interneten, a videó megosztós portálokon és amikor megtalálod újra elfog az érzés. Az érzés, hogy a tiéd, és senki másé. Persze ez csak álom, ezt te is tudod, hiszen többn éreznek ugyanúgy ahogyan te. És ez jó. Az emberek felöltöznek a jeles alkalomra, felkészülnek, hogy más állapotba kerüljenek. Néha túlzásokba esnek, de az dobja rájuk az első követ, aki nem járt hasonló cipőben, mikor tudattalan és mohó volt. Ne ítéljünk el senkit és semmit, erre is megtanít téged. Imádkozz, hogy minél többször átéld ezt a csodát 

És mi az amiről konkrétan beszélek?

Hát ez:

Erős vár a mi Istenünk!