2012. szeptember 14. csütörtök este

Itt meg Itt olvashattok az eddigi írásokról, itt meg a mostaniról.

Ott hagytam abba, hogy vártuk haza az Edét meg a Levit akik dolgozni voltak, mi meg közben szunyókáltunk és megszülinapoztuk a Juditot, akinek innen is boldog szülinapot.

Miután megérkeztek és bemutatkoztunk a Levinek elindultunk pizzázni, mert az olasz pizzát meg kell kóstolni. Beültünk egy helyre, ami nem messze volt a lakástól, mondjuk a lakástól semmi nem volt messze, lévén a belváros kellős közepén laktunk. Én Pordenone pizzát ettem, ami sonkás (bocsi prosciutto) és gombás meg sajtos volt. A tésztája finom vékony, jól átsült a prosciutto pedig valami isteni. Degeszre is ettük magunkat és ittunk hozzá Aperolspritzet , meg Proseccot. Elhibáztuk egyébként a Dolce Vita életérzést mivel később mondták a srácok, hogy Olaszországban, ha teljes szervizt kérsz az éttermekben, értsd kérsz desszertet is, akkor a számla kézhezvétele után a hely vendége vagy a helyi pálinkára. Majd legközelebb. Ezek után az olasz mentalitást felvéve belecsaptunk az éjszakába, ami annyit jelent, hogy beültünk egy pubba és éjfélig -1ig Aperolspritzet és Proseccot iszogattunk és kellemesen eldiskuráltunk. Többek között ilyen zenék mellett

Hena hena vio vio vio hena hena hena 

Fél 1-1 óra körül indultunk haza, információkkal felvértezve, ugyanis pénteken Velencébe készültünk. Fogmosás, alvás.

2012. szeptember 15. péntek

Ezt a napot én személy szerint nagyon vártam, nem Velence miatt, ott már jártam, hanem azért mert azt mondták, hogy emeletes vonattal is lehet Velencébe utazni. Reggel felkeltünk, reggelit és kávét vadásztunk ( én sikertelenül) majd a 11:35-ös vonattal elindultunk Velencébe.Sima vonattal, nem emeletessel, akkor éppen nem az jött. A vonatozás nem vészes, megveszed a jegyet, majd az állomáson érvényesíted az automatánál (angolul mindenki beszél így nyelvi akadályok nem voltak) felszállsz, leülsz, kaller jön, érvényesít, és Venice St Lucia állomáson leszállsz. Az út kb másfél óra, minden állomást bemondanak. Nem Venice Mestre állomáson kell leszálni, mert onnan még kb 7-8 km mire átérsz a hídon, ami a tengeren megy a híres Velencei kereskedő városba.

velencei vonat sajnos ez sem emeletes, az ott a sínek között nem hó, 26 fok volt.

Velence hatalmas élmény, már akkor nincs rá jobb szó pofán ver az érzés mikor kiérsz az állomás üvegajtaján, hiszen egyből egy kanális előtt vagy, ahol jobbra balra jönnek-mennek a hajók és túristák ezrei várakoznak, nézelődnek, fényképeznek, vagy csak hédereznek a napon. Egyből magába szippant az érzés, hogy Velencében vagy.

Az első kép amit Velencéből látsz, ha vonattal érkezel

Velencéről pár hasznos info:

• Rengeteg a turista a világ minden tájáról, mindenki fényképez és örül, hogy itt van, ezért a híresebb helyek pl. Rialto bridge, Grande San Marco, Sóhajok hídja mindig óriási tömegben van. Furakodni kell a jó fényképekhez.

• 3 féle díjszabás van az éttermekben: 1 ár a helyieké akiket onnan ismerni fel, hogy a helyi dialektusban darálják az olaszt. 2. ár az olaszoké mert itthon vannak. 3. ár mindenki másé mert turisták, nyilván 1-3 felé haladva egyre drágábbak a dolgok. Ha ki van írva hogy egy ristretto 1,2 € az a helyieké, a tied tuti 4 -4,5 € lesz.

Fekete néni fehér ruhában, fehér párjával, Judit és Bonyi meg turistáskodnak

Bonyi és a velencei rendőrök vagy hasonlók, igazi Urak :)

• WCét elég nehéz találni, főleg angol wcét, mert és ez az egyetlen amit elég nehéz megszokni, az olaszok preferálják a fura wcéjüket, ha angol wc van azon meg nincs ülőke, a nagy dolgodat végezd otthon címszó alatt. A wc egyébként a gyanutlan turistát meglepheti, főleg a nőket. Ilyen :)

Jellegzetes velencei látkép

• A szent Márk téren és amúgy az egész városban rengeteg a galamb, meg a veréb, meg a cinke. Minden kajára, kajamaradékra rárepülnek,igazi vadászok. Mi is etettünk az éthordó tálcánkról verebet, galambot is.

Őt nem etettük meg, pedig színes volt, Velencében még a galamboknak is van stílusuk :)

• Az árak a főbb helyektől távolodva olcsóbbak, de közelítve drágulnak. Például úgy sikerült 6 €-ért 10 db hűtőmágnest vennünk, hogy 2,5-ről indult darabja és lett 1,5 aztán 8 majd 7 és végül 6 €. Ezekre érdemes figyelni útközben és visszamászni ha olcsón akarsz kijönni.

Tipikus Velence a Canale Grandéval

• Az utcasarkon a ház falán ki vannak írva a fontosabb dolgok, pl Grande San Marco, Rialto stb szóval térkép nélkül is el lehet boldogulni.

Rialto bridge

Sóhajok hídja (sztem nem nagy szám)

• Gondolázás 70 ezer jó magyar forint, mi kihagytuk. Lehet, hogy van olcsóbban is, de minket ez annyira nem kötött le, és ne kérd meg a gondolást, hogy énekelje az O sole miót, szerintem tele lehet vele a töke, állítólag utálják is ezt a dalt.

ismét a Canale Grande

Mi közel 6 órát töltöttünk a városban, ittunk lattet, áztattuk a lábunkat a tengerben, ettünk fagyit, ittunk ajándék koktélt, ettünk palacsintát, és paninit, gyümölcsöket, vettünk hűtő mágnest, meg ajándékokat, bevásároltunk az esti főzéshez, csináltunk egy rakás fényképet, sokat röhögtünk és folyamatosan pápidi puppiztunk (link). Ennyi elég volt első körben, mert így is átjön a feeling, meg ez nem annyira leterhelő.

Mi a Dózse palota előtt, előtte van a hivatalos gondola parkoló 

A 19:06-os vonatot nem értük el, pedig az emeletes volt, vagyis elértük, csak nem volt rajta hely, hanem csak a 19:18-ast így azzal érkeztünk Pordenoneba. Egy álommal kevesebb de majd legközelebb utazok emeletes vonattal! A szálláson főztünk egy jó tésztát, megettük és lefeküdtünk aludni, mert késő is volt, meg elég sokat kivett belőlünk a nap, meg a tengerpart látványa. Előtte lebeszéltük, hogy másnap vagy tengerpartozás lesz, vagy felmegyünk grillezni az Alpokba. A döntés nehéz volt. Nem is sikerült meghozni másnap délelőttig, de az egy másik történet, holnapra marad