szamárSágok

Rájöttem. A Rabszolgavásár olyan mint a drog. Ha egy napja nem foglalkozol vele, vagy ő nem foglalkozik veled, akkor hiányzik és elvonási tüneteid vannak. Idén különösen,az idei R-faktor különösen a szívemhez nőtt. Olyan sok és érdekes élményem van ezzel kapcsolatban.

Idén kaptunk hideget-meleget és ezt most szó szerint kell érteni. A pénteki előadást délután fél 3kor kezdtük, a hőségriasztás kellős közepén. Annyira meleg volt, hogy engedményeket tettünk magunknak, azzal, hogy végig ásványvizezhettük a darabot, törölgethettük magunkat vizes törölközővel. Szombaton pedig az előadás alatt egy laza 20 fokot csökkent a hőmérséklet, az előadás vége felé már rendesen fáztunk. Viharos erejű szélben játszottuk el a fél darabot, szemünkbe fújta a szél a port, és törmelékek hulltak alá a nagytemplom építkezéséről. Durva volt.

Vasárnap óriási röhögésbe fulladt a finálénk, hiszen Emese Európa nem tudott magától felkelni a földről fekve –így ér véget a darab, egy hatalmas extázisból történő elájulással – így szegény Cseszkó Tomi nemesebbik közepén támaszkodott meg. Mikor ezzel szembesültünk kitört belőlünk a röhögés, még szegény Kelemen Zoliból is – rendező, főszereplő, Flavius Calmarikus Egoismus -, de azt hiszem utolsó előadáson belefért ez is. Legalább látta a közönség, hogy jól érezzük magunkat a darabban…

Licit szempontjából érdekes volt a 3 nap. Első nap, lehet a meleg miatt, lehet azért mert első nap, nagyon nehezen ment a licit, és kikiáltási áron, vagy 15-20 sesterciusért mentek el a rabszolgák. Szombaton már jöttek az eredmények és licitáltak bátran az emberek, vasárnap ismét nehezen indult, de aztán belelendültek az emberek. Összességében elmondható az, hogyha a szombati licitáló kedvet és a vasárnapi közönséget egybe gyúrtuk volna, na az lett volna az igazi rabszolgavásár. Jó volt látni visszatérő arcokat is, volt, aki pénteken nem mert licitálni, de szombaton mert, csak nem tudott, mert annyit drágult a rabszolga. Persze idén is volt olyan „lüke” aki saját magára is rálicitált. Tavaly mondjuk anyukám volt. Nem baj, imádjuk az ilyet, mert jól lehet velük élcelődni.

Előadás után pezsgőztünk, fotózkodtunk, örültünk a sikernek és egymás társaságának ezek után pedig átcsapattunk a Sörkertbe és ott mulattunk sokáig. Jó volt együtt lenni és jókat eldumálni, képek is születtek 10-100 számra, amik jól jelképezik, hogy ez nekünk több mint munka, ez az életünk ebben a 3 napban.

"Rabszolgám" Emese Európa és én Huza Vona 

Ja, és a kedvenc élményem: sétálsz éjjel egy körül a bor utcában,hazafelé és a kivetítőn, a városháza oldalában saját magadat látod! Megfizethetetlen :)

Jövőre veletek ugyanitt, ugyanilyen jó hangulatban.

Hajrá Róma! Hajrá Rómaiak!

Már egy rakás cikk és videó is van az idei rabszolgavásárról,/ vaskarika, nyugat,  Atomblog/ én arra gondoltam adok egy kis szpesöl belső infót is a darabról, az előadásokról és rólunk rabszolgásokról.

Nagyjából két hónapja nyomatjuk a a próbákat, és a kezdeti lelkesedésből semmi nem veszett el a darab kezdetéig. Ilyenkor már alig várjuk, hogy TI, azaz a nagybecsű közönség is láthassa azt a munkát amit belefektettünk ebbe a darabba.

Minden előadás előtt egy órával már kötelező a helyünkön lennünk,és ez az egyik legjobb része az egész rabszolgavásárosdinak. Az izgalom, az érzés a gyomrokban, és a beszélgetések, hogy vajon hányan lesznek? Tetszik-e majd? Vesznek-e rabszolgát?Mennyiért? Mindenkit megvesznek-e? Kinek az ismerőse, anyukája, testvére, fia-lánya, kutyája macskája jön el megnézni az előadást? Én speciel mindig akkor izgulok a legjobban, mikor az anyukám és az apukám néz engem, de azt hiszem ennek így kell lennie.

Azt szokták mondani a hozzáértők, hogy ha a főpróba rosszul sikerül, akkor sikeres lesz a darab. A mi főpróbán csütörtökön volt és katasztrófálisra sikeredett. Volt szövegfelejtés, zenecsúszás, hangosítás baki,késés minden amit el lehet képzelni. Szegények akik a főpróbán látták az előadást, gondolkodhattak erősen, hogy most akkor hol is tart a darab, mert rengetegszer megálltunk és újrajátszottuk.

Az első előadás mindig gyengébb szokott lenni, mert bennünk van a félsz, és a drukk és az, hogy nagyon nagyon meg akarjuk mutatni magunkat, a darabot, hogy a közönség úgy menjen haza, hogy leszakadt az arca. A szombati, a második előadás szokott lenni a legkeményebb. A legtöbb rokon, a legtöbb néző, a legjobb licitekkel. Tényleg élmény részt venni benne. A vasárnapi meg öröm játék nekünk. Utolsó előadás, ilyenkor megengedünk magunknak többet, és a végén örülünk, hogy ezen is túl vagyunk de ott a sajnálkozás bennünk, hogy ezt többet idén nem, de várjuk, mindig várjuk a következő évi darabot.

Külön köszönet azoknak, aki vásárolnak rabszolgát, és főleg annak a pár embernek, akik minden évben vesznek egyet-egyet, aki még nem tette, próbálja meg őket lenyomni. Nem egyszerű!!! Többéves rutinnal szállnak versenybe, de történtek már csodák :)

Egy kis ízelítő videó: /Köszi a nyugat.hu -nak, és Tánczos Mihálynak *remélem idén is veszel magadnak valakit, lesifotós/

Száz szónak is egy a vége, gyertek el,nézzétek meg a "munkánkat" a Romkertben, vegyetek rabszolgát, licitáljatok sokat, mert ezért csináljuk. Értetek, hogy jól érezzétek magatokat és szakadjatok ki a hétköznapokból.

Ave Savaria

Emailben jött, reggel...

Ha kávé nélkül tudod kezdeni a napot. Ha pirulák nélkül tudsz beindulni.
Ha mindig tudsz vidám lenni, figyelmen kívül hagyva fájdalmaidat.
Ha meg tudod állni, hogy ne untass másokat gondjaiddal.
Ha tudod enni ugyanazt az ételt minden nap és hálás tudsz lenni érte.
Ha meg tudod érteni, hogy szeretteid néha nagyon elfoglaltak és nem jut idejük rád.
Ha el tudod fogadni a kritikát és hibáztatást neheztelés nélkül.
Ha figyelmen kívül tudod hagyni egy barát tudatlanságát és soha sem helyesbíted.
Ha meg tudod állni, hogy egy gazdag baráttal ne bánj jobban, mint egy szegénnyel.
Ha meg tudsz birkózni a feszültséggel, gyógyászati segítség nélkül.
Ha tudsz lazítani szeszes ital nélkül.
Ha tudsz aludni gyógyszer nélkül.
..igen, valószínüleg a család kutyája vagy!

Vaú, vaú

Ezt a videót a Szesze mutatta nekem a telefonján és egyből megtetszett. Azt hiszem szeretnék egy bicót és szeretnék én is a falon bicajozni vele, meg mindenhonnan leugrálni.

Néha elképesztő, néha ijesztő, néha azon gondolkodok, hogy akkor ezt most hogyan? Mindenesetre hatalmas respekt a srácnak.

Mondjuk, egy How it's Made - Hogyan Készült videóra kíváncsi lennék, gondolom párszor azért elperecelt a srác.

Nem sokára augusztus 20, az államalapítás ünnepe. Idén szombatra esik. Leírok pár gondolatot, amiért lehet, hogy megköveznek, de akkor is ezt gondolom.

 Mostanában az ünnepek nem jelentenek nekem semmit. Mióta dolgozom, nagyjából egy szabadnapnak felel meg, ha van olyan szerencsém, hogy éppen hétköznapra esik. Ha nem akkor max. annyi van, hogy nincsenek nyitva a boltok. Nem tudom, más országokban, hogy telik ez, de itthon úgy érzem – és ezt magamon is észreveszem – nem több mint egy nap, amikor nem kell reggel korán felkelnem. Ugyanígy érzek a március 15 és az október 23-ával is. Mind olyan ünnep, amiről az iskolában tanultam, de elvesztette jelentőségét azzal, hogy dolgozom és totálisan hidegen hagy a pátosz, amit éreznem kéne. Augusztus 20-át régebben szerettem, mert apám elvitt a tűzijátékra, a fővárosba, de mostanában eszemben sincs menni, mert minden éven egy nagy bullshittelés az egész, a politikai pártok miatt. A városi és az országos rendezvények nem kötnek le, mert csak a politikai megmondó emberek sárdobálását lehet hallgatni, és amúgy is szar műsorok mennek a TVben.

Nem is tudom minek kéne történnie ahhoz, hogy átérezzem az Államalapítás által okozott eufóriát, mivel tulajdonképpen nem is érdekel, hogy István megalapította az országot, mivel a jelen állapotot látva szerintem ő is igen csak messze disszidálna innen, vagy ha nem akkor karóba húzatna mindenkit, aki az ország üstjénél fakanalazza az új kenyérhez a gulyáslevest. Mivel a gulyásleves maximum hamisgulyás, de hogy hús nincs benne az holt biztos.

Szívesen meghallgatok minden ötletet, hogy is szerezhetném vissza magamnak, augusztus 20. ünnepét. Mert semmire nem vagyok büszke a 2011-es Magyarországból.

1. Van egy köztársasági elnököm, aki egy marionett bábu, és még magyarul sem tud rendesen. Nem vagyok rá kíváncsi, mert nem hiteles
2. Van egy országom, amiben ott basznak át ahol lehet, és kevés az őszinte, jóindulatú ember
3. Van kocsim és van benzin, igaz 385 forintért, tehát ha valahova el akarok menni akkor bankhitelt kell felvennem, mert lassan annyiba kerül teletankolni a vasat, pedig nem luxusbusz
4. Igaz mehetnék akárhova vasúttal, de azt hagyjuk is mert drága is, késik is, koszos is, ha egyáltalán megy....
5. Van sok haverom, de ritkán látom őket, mivel a CHF kölcsönük törlesztője annyi, hogy látástól mikulásig dolgoznak.
6. Van Balatonom, de nem a magyaroknak van beárazva, a külföldit meg ugyanúgy basszák át mint engem
7. Van himnuszom, amit ha meghallok már nem érzek semmit, kivéve ha valamelyik sportoló a dobogó legfelső fokán áll, de egyben biztos vagyok, nem a foci miatt szól....
8. Van életem, és össze tehetem a kezem, hogy élek, mert ha beteg lennék, nem tudom ki és hogyan látna el, mert az orvosok le fognak lépni, ha még nem tették meg..
9. Barátnőm az van, ez az egyetlen pozitívum az életemben.
10. Szüleim is vannak, és hálát adok az úrnak, mert ha nem lennének, néha nem tudom mit is ennék, miután befizettem a csekkeket...
11.  Van kenyerem, igaz drága, ha olcsó akkor meg tele van baszva minden multis szarral, amitől tuti halálom után konzerválódni fogok, mert a kukacok is inkább ott hagynak.
12. Van pártom, igaz úgy dolgoznak, hogy az nekem nem jó, és értelmét még nem látom annak amit csinálnak, pedig keresem rendületlenül.
13. Van munkám, de mint leírtam a csekkekre elég, aztán a többit megoldom valahogy..
14. Van szórakozási lehetőségem is, bár elég egysíkú, és lehet bele is halok, hála annak, hogy a bevétel miatt mindenkit beengednek, akinek már kiszőrösödött a kiszőrösödni valója...

Alapvetően van mindenem, egy dolgot kivéve, és sajnos az a legfontosabb nekem jelenleg. Jövőképem, az nincs. Ünnepelni valóm? Ezek után mondjátok meg ti....

peace&love

Ma van a tesóm szülinapja.A 30adik. Ma jó napom van, lesz nem tudom. Reggel mikor felébredtem, --magamtól!!!!! --- a Duna TV-én Párizsról szóló film ment. Semmi narráció, csak a város zajai, egy nagyváros, amely szerethető, a művészetek fellegvára, gyönyörű épületekkel. Jó hangulatú volt nagyon.

Felkeltem az ágyikóból, elmentem zsömléért, és ez a szám szólt a kocsiban.

Sütött a nap, meleg van. Hát kell ennél több a boldogsághoz?

Tudjuk mi megy mostanság Angliában, az alábbi videó nagyon durva. Ekkora barmot ritkán látni. Csak kizárólag erős idegzetűeknek ajánlom, szűz lányok még véletlenül se nézzék meg, bár gyanús, hogy ők nem is olvassák a blogomat.

Figyelem, nyugalom megzavarására alkalmas videó következik...

Ez igen űber

 Helyzetjelentek:

1. A Timimmel minden rendben, még mindig. Tapossuk a hónapokat együtt, jelenleg a 9. en vagyunk túl és beléptünk a 10.be. Kapcsolatunk egyre jobb és harmonikusabb, és még mindig ez az ELSŐ és LEGFONTOSABB az életben.
2. Kifizettem a Corsát, el se tudom mondani mekkora megkönnyebbülés lesz ez nekem és a pénztárcámnak. 31 évesen végre felmutathatok egy 12 éves autót. Van aki még ennyit sem, nekem ez jó. Saját keresetből, saját szenvedésből de meg van. Király…
3. Elkezdődtek a Rabszolgavásár és a Savaria Karneváli Homo Ludenses fellépések próbái. Ez azzal jár, hogy reggel 08:00kor eljövök otthonról és jobb esetben 21:00kor, rosszabb esetben 22:00kor esek haza. Fárasztó, de a karneválos, augusztusi hónapok így telnek már egy jó ideje. No problem
4. Az időjárásnak köszönhetően elég sok filmen vagyunk túl édes kettesben, nálam a Nyomás Alatt nyert eddig, nagyon jó kis film. Ajánlom mindenkinek bátran. Elkezdtem végre a Gyűrűk Urát is, az első bővített DVDén túl is vagyok. Nem sietem el ennek befejezését, nem túlzottan köt le a történet, de mivel filmtörténelmi alkotás ezért megnézem.
5. The Passengers tagjaival minden olasz, a csütörtöki FREI Cafe-s összejövetelek mennek, hosszútávon mindenki rendben van. Rövid távú dolgokról nem írok, mert ha akarnak, majd írnak róla ők..

Jövőbeni tervek csak címszavakban: 

·        Timi

·        Frei Cafe rabszolgavásáros beszélgetés, szerda este 19:00

·        Tesóm XXX kiterjesztése

·        Savaria Karnevál

·        Lakodalom

·        Munka, munka, munka…

Ez van, ez lesz, don't worry, be happy

Zavargások törtek ki szombat este Tottenhamben azután, hogy a rendőrség tisztázatlan körülmények között lelőtte a 29 éves Mark Duggant, aki a városrészben élt egy lakótelepen. Az ő emlékére szerveztek békés tüntetést, de részt vevők száma egyre csak nőtt, és a megmozdulás rendbontássá alakult, az emberek összecsaptak a rohamrendőrökkel. Vasárnap a randalírozók ismét az utcára vonultak, újra összecsaptak a rendőrökkel, rendőrautókat rongáltak meg, és üzleteket fosztottak ki London-szerte. Hétfő estére a zavargások és a fosztogatások már továbbterjedtek más brit városokba is, Birminghamben, Liverpoolban, Nottinghamben és Bristolban is voltak erőszakos cselekmények.

Ami Londonban folyik az kemény. Egy ekkora város és 16 ezer (tizenhat, egy fél VOLT fesztiválnyi) rendőrnek kell kivonulnia, hogy ne teljesen, hanem csak 2/3-adát tegyék a városnak a földel egyenlővé.Ezzel kapcsolatban kaptam egy érdekes és "megmosolyogtató" infót.

Ugyanis elfogyott Londonban az összes baseballütő, ami azt jelenti, hogy mindenki az E-bay-en próbál ilyenen dolgokat beszerezni. Ha valakinek van felesleges, most megcsinálhatja „élete bizniszét”…

Vicces hír, de egyben elszomorító is. Biztos vagyok benne, hogy a randalírozók több mint a felének fogalma sincs miért is vannak kint. Csak kimentek, mert balhé van.

Egy cikk, a jelenlegi helyzetről: (jobb klikk, link megnyitása új lapon, különben elnavigál innen)

http://www.origo.hu/nagyvilag/20110809-londoni-zavargasok-helyiek-beszamoloi-lehetseges-okok-elojelek.html

Londonról eddig az átlagnak az óriáskerék és a piros emeletesbusz ugrott be, most pedig kész életveszély odamenni, turistáskodni. A sok suttyónak szerintem fogalma sincs mit is okoz ezzel az ország megitilésének. Amit megnyertek a Kate meg a Vilmos esküvőjével, azt most el is cseszik rendesen. Ő bajuk, de gondolkodhatnának is. Nem biztos, hogy egy jó hecc miatt érdemes ekkorát hibázniuk. Remélem hamar vége lesz és újra szerethető és a végzett gimnazisták és főiskolások, angol tanulással egybekötött bébiszitterkedésének és konyhai kisegítői állások Mekkája lesz. Drukkolok nekik.

Kinti haverjaimnak pedig üzenem, hogy vigyázzanak magukra, és jöjjenek haza épségben.

 Ott hagytam abba a történet mesélést, hogy elidultunk a fesztiválra. ITT OLVASHATOD

 A Tisza busz az ami a fesztiválozókat cipelte a szállás és a fesztivál között, már persze azokat akik nem a fesztivál területén sátoroztak, vagy faházakban „aludtak” A Tisza busznak nem sok köze van a folyóhoz (a nevét kivéve) , hiszen a Tisza márkáról vette a nevét, akik a egész jó dizájnú dolguka tolják az arcunkba, amit én személy szerint nagyon szeretek.

A buszjárattal szerencsénk VOLT, ez egy körjárat, ami azt jelenti, hogy a fesztivál bejárattól indul és oda is érkezik meg. Mi voltunk az első megállója, tehát odafele volt helyünk, visszafele meg elsőnek szállhattunk le. Már persze, ha feljutottunk rá egyáltalán, ugyanis elég csehszlovák módon VOLT szervezve a fesztiválról való hazajutás, hiszen tökre nem volt megszervezve. Aki kapja marja, avagy az erősebb kutya b@szik alapon találtál magadnak helyet. Nem volt annyira idegesítő, csak kényelmetlen VOLT. De aki hisztis az inkább ne is fesztiválozzon, mert nem való oda. Pont.

Feljutottunk a Fesztre, a busz utak mindig viccesek voltak odafele, nagyon sok ember, mindenki vidám, mindenki mulatni megy, hazafele meg 85 %-ban mindenki rottyon van, az meg azért vicces…Beváltottuk a bérleteinket karszalagra, magunkhoz vettük a MetaPay kártyát, kaptunk 18 éves elmúltál karszalagot, megmotoztak  és beértünk.

A MetaPay kártyáról ejtek pár külön szót is. A lényege az, hogy nincs készpénzes forgalom a fesztiválon, hanem mindent kártyával fizetsz. Ez az elején nagy baromságnak tűnt nekem, de nagyot változott a véleményem, mikor gyakorlatban kipróbálhattam. Az ember bosszankodik, hogy dupla, tripla sorban állás lesz és hogy mennyire lassú lesz, de nem. A kártya kézhez vétele, a feltöltés, majd az aktiválás is pikkpakk megtörtént. Fizetni vele meg egyszerűbb, mint egy Toy-Toy wc ajtaját kinyitni. Nem kell bajlódni az apróval, nincs fullon az ember zsebe, övtáskája apróval, a fizetés pedig gyorsabb mint manapság befűzni egy emót az SP koncerten. Nekem tetszett, gondolom a kereskedőknek nem, hiszen így lekövethető a forgalmuk, és nincs lehetőségük szép magyar sportot játszani, aminek a neve lehúzás, de aki nem bírja kitermelni a hasznot egy fesztiválon, az inkább tanuljon tovább, és ne legyen lángosos. Hazafele sem VOLT para, hogy leszedjük a rajtmaradt lóvét, adtak vissza szépen rendesen. Ha nem, akkor meg kiegészítettem annyi összeggel az egyenleget amit már vissza tudtak adni, szóval élelmesen ez is túlélhető. Remélem egyre több helyen elterjed, nekem bejött.

Tehát a VOLT fesztivál, bele is csöppentünk szépen a sűrűjébe. Egy fesztivál, a VOLT is, azért jó, mert nem csak koncertek és piálás van, hanem civil szervezetek is kivonulnak és bemutatják tevékenységüket, illetve különböző termékeket lehet reklámozni.  Skittles, Converse, telefonok, chipsek stb  Kapásból bele is futottunk a GYSEV standjába, ahol is a vonatjegyet lehetett bélyegeztetni, hogy érvényes legyen az 50 %-os kedvezmény, adtak mellé egy nyakba akasztható kulcstartót, világítós karkötőt, és lehetett játszani olyat, hogy kaptál egy szemüveget, ami olyan mintha atomra be lennél szódázva, és végig kellett menni egy akadály pályán. Vicces, egyben hasznos, megtanulod, hogy nem jó részegen közlekedni, mert nem vicces. Sőt balesetveszélyes. Ugye, hogy Ugye?

Ez is megvolt, menjünk tovább – gondoltuk magunkba és mentünk is az első színpadhoz amit megláttunk, ahol már zúzott a zenekar…

 Folyt köv….Troll Face again