Idén negyedik éve dolgozom ott ahol dolgozom. Idén harmadszor vettem részt a Mikulás ünnepségen. Az első évben még fiatal pályakezdőként próbáltam komolyra venni a figurát (nem röhög), de aztán jött a lehetőség és én éltem vele, hogy habitusomnak megfelelő pozíciót is betöltsek.
Az első két évben krampuszként tevékenykedtem és riogattam a kölköket. Annyira ezt a riogatást nem kell komolyan venni, de voltak azért sztorik. Elég ha azt említem, hogy egy bekakilás az első évben és egy bepisilés a második évben a legdurvább történet. Egyiket sem én követtem el, mármint a bekaki, bepisit hanem egy-egy gyerek, de mindkettőhöz asszisztáltam, nem készakarva, csak hát stressz helyzetben ezek a dolgok megtörténnek ennyi idősen...
A lényeg az, hogy idén előléptem Mikulássá, és december 5-ikén két krampusz lánnyal egyetemben, örömet okoztunk a kisgyerekeknek. Volt szuper piros ruhám, fehér szakállam meg minden húbelebanc. Pár kép is született, és pár megmosolyogtató pillanat is volt. Igazából sok olyan pillanat volt amikor röhögni támadt volna kedvem, de ezt ne úgy értsétek, hogy annyira gáz volt, hanem olyan aranyosak voltak a lurkók. Tipikus példa a két újjal mutatom, hogy 3 éves vagyok, vagy a megszeppenések, hogy honnan a fenéből vágja a Télapó, hogy mi a kedvenc ételem...(hát úgy, hogy a szüleid leírták az infókat, de erre majd rájönnek később) A lényeg ilyenkor a mágia, és az ajándék, mert higgyétek el, a mikulás egészen addig érdekes csak, míg a jól megérdemelt csomagot kézbe nem kapja az ember gyereke és betömheti a jó sok csokit, és egyben minden mérgét kitöltheti a csoki mikulás fejének leharapásán...Emlékezzetek csak vissza.
Na mellékelek pár fotót is, mert a XXI. században a technika is segíti az emlékezést. (egy erősebb házi buli után ennek nem mindig örülök...)
Itt azt a pillanatot látjátok amikor a gyerekek ajándékkal kedveskednek a Mikulásnak, rajzolnak, énekelnek, vagy elhozzák nekem a cumijukat, hogy ők akkor most innentől ezt nem kérik. Ezek elég jó pillanatok.
Ő elég cserfes, kaptam tőle sok darab rajzot, szám szerint 6db krumplit ábrázolót, egy csigabigát ábrázolót, és lenyúlt tőlem 2 szaloncukrot is. Mondjuk ő kételkedett benne, hogy nem is vagyok igazi. Ja és azt állítja, hogy most nagyon figyelj mert ezen besírsz, szóval, hogy a Hello Kitty az ciki... Erről ennyit :)
A menő XXI századi mikulások Tisza cipőben nyomják az ipart, mert ismerik a "minden időben, Tisza cipőben" szlogent és hisznek is benne...
Itt pedig a jobb rajzokból egy kiállítás a cégben, ahol dolgozom.
Állítólag jó volt a hangulat, szóval lehet, hogy jövőre is én leszek a céges mikulás, a cégben, ahol dolgozom.
ezeket bőgtétek